Beleolvasó

"Az éhség előbb tanít meg félni, mint a fájdalom."

Tegnap megünnepeltük, hogy véget ért az év és újat kezdünk. Anya és apa valamilyen bálba mentek, így a szomszédasszony vigyázott rám. Három éve halt meg a férje, a gyerekei pedig már jóval korábban elköltöztek. Időnként ő szokott átjönni, ha a szüleimnek részt kellett venniük valamilyen hivatalos eseményen. Sue néni hallgatag volt, és szinte...

‒ Kilo-Whiskey-Zulu-535. Vétel.

A nő nehézkesen vonszolta magát egyre mélyebbre a barlangban. Üldözője már a sarkában loholt, sürgősen meg kellett találnia a kaput. A fájások is egyre sűrűbben jelentkeztek, a baba már nagyon vágyott a külvilágba. Az asszonynak meg kellett állnia egy pillanatra, hogy megkapaszkodjon a sziklafalban, és erőt gyűjtsön.

A vadász újabb testet dobott a sírgödörbe. Túl kicsi felnőttnek, tehát vámpír nem lehet. Muszáj közelebbről is megnéznem. Mielőtt azonban közelebb osonhattam volna, egy sárgán fénylő szempár csillant fel néhány méternyire tőlem. Mi a picsa?! Vadállat a Danuszigeten? Az állat ugrásra készen kuporgott egy bokor takarásában. Vajon a vér szaga...

A lány nehéz léptekkel megindult a lépcsőn felfelé, majd a szobája előtt megtorpant. Félve nyúlt a kilincshez, mint aki attól tart, hogy megrázza az áram. Végül erőt vett magán, és benyitott.

Ahogy elindultam a folyosón a könyvtár felé, hirtelen egy agyontetovált, torzonborz hústoronnyal néztem farkasszemet. Legalább két méter magas vámpír nézett rám morózusan, aki nem kicsi hassal rendelkezett. Vámpírhoz képest nem vagy valami csinos…

Egy székben ülve, hátra bilincselt kézzel tértem magamhoz, a fejemen még mindig ott volt a zsák. Jó ideig lehettem kiütve, mert a sérülésem, amit még a Jack-féle akció során szereztem, már begyógyult. Sebaj, majd kapok mindjárt újabbakat! Gyanítottam, hogy nem sok élvezetben lesz részem az elkövetkezendő órákban. Bár a fejem kitisztult, éreztem,...